Április elején minden gazda fejében ugyanaz a kérdés motoszkál: vethetünk-e már kukoricát, vagy várni kéne még pár napot? A napsütés csábító, a gépek készen állnak, de a legfontosabbat ilyenkor a szem nem látja: a talajhőmérsékletet.
Miért ilyen fontos a talaj hőmérséklete a kukorica vetéséhez?
A kukorica igazi melegkedvelő növény. A mag csak 8–10 °C-os talajban kezd el biztonságosan csírázni. Ha túl korán vetjük el, és a talaj hideg vagy nedves, a kelés vontatott lesz, egyenetlen, és megnő a csírapusztulás vagy a gombás fertőzések kockázata.
Ráadásul, ha a mag sokáig "alszik" a hideg földben, mire kikel, addigra már a gyomok is felszaporodnak, így a gyomkonkurencia is erősebb lesz.
Hogyan mérjük a talajhőt?
Egyszerű, de pontos módja van:
• Vegyünk egy megbízható talajhőmérőt (nem drága, 3-5 ezer forintból kijön).
• Mérjünk reggel, a nap első óráiban, kb. 5-10 cm mélyen, ahol a mag is majd lesz.
• 2–3 napos átlaghőmérsékletet nézzünk, ne csak egyetlen nap alapján döntsünk.
Tipp: Ha a talaj napokon keresztül legalább 8°C, és az előrejelzés szerint nem jön hideg, indulhat a vetés!
Mi történik, ha túl korán vetünk?
• Egyenetlen kelés, főleg kötött vagy nedves talajban.
• Csökken a tőszám, ami kevesebb csőhöz vezet.
• Lassabb fejlődés, így a növény nem éri utol magát, és a stresszhatások (pl. szárazság, hőség) jobban érik.
• A korai vetés fagykárt is okozhat, ha április közepén még éjjeli lehűlés jön.
És ha túl későn?
Késik az érés. A csőérés kitolódik október végére, ami kockázatos a hideg őszi idő miatt. Emellett a növény a nyári aszály csúcsában lesz a legérzékenyebb szakaszában (virágzás), ami jelentősen visszavetheti a terméshozamot. A késői vetésű kukorica ráadásul gyakrabban kap fuzáriumos fertőzést is.
Mitől függ még a vetési időzítés?
• Talajtípus – A homokos gyorsabban melegszik, ott előbb lehet vetni. A kötött, agyagos talaj lassan enged.
• Talajnedvesség – Túl nedves földbe ne menjünk, mert tömörödik, és befullad a vetés.
• Napfénytartam, előrejelzés – Az időjárási trendek is sokat segítenek. Egy áprilisi lehűlés (hidegfront) napokra visszavetheti a vetést.
A jó gazda nem a naptárat nézi, hanem a talajt figyeli.
Ha a talajhőmérséklet megfelelő, a talajállapot optimális, és az időjárás is engedi, akkor zöld út a vetésre!
Ne kapkodjunk, de ne is késlekedjünk túl sokáig – az egyensúly a kulcs.
Ha van rá lehetőséged, figyeld meg évről évre a saját földjeid talajhőjét, kelési idejét és terméseredményét. Így kialakul egy személyre szabott "időzítési térkép", ami a Te tábláidhoz passzol. Egy precíz gazda adatokból dolgozik, nem megérzésből – még ha a megérzés sem jön rosszul néha.
Ahogy megérkezik az április, a földek is új életre kelnek. A reggeli harmat már nem fagy, hanem éltet, a talaj lassan, de biztosan átmelegszik, és a tavaszi munkák beindulnak teljes gőzzel. Ilyenkor már nincs sok idő mélázni, minden nap számít, mert amit most nem csinálunk meg időben, azt később duplán kell bepótolni – ha egyáltalán lehet.
Tehát figyelj, elemezz és indulhat a vetés!
