A kártevők már rendezik soraikat. Te készen állsz?

Ahogy a nappalok hosszabbodnak és a hőmérséklet emelkedik, a szántóföldi növényeket veszélyeztető kártevők is egyre aktívabbá válnak. A kártevőirtást most kell megkezdeni. Nézzük, mely kártevőkre számíthatunk a következő napokban, hetekben!

Repce kártevői

• Repce-fénybogár (Brassicogethes aeneus) – a repce egyik legveszélyesebb ellensége

Mely növényeket támadja?
Főként az őszi káposztarepcét veszélyezteti.

Miért fontos most figyelni rá?
A repce-fénybogár már 10°C felett aktívvá válik, és a melegedő időjárás miatt március elején már betelepülhet a táblákra. A bogarak a bimbókat rágják meg, ezzel a termésképződést akadályozzák.

Hogyan védekezhetünk?

• Megfigyelés: Sárga tálcsapdák kihelyezésével már most figyelni kell a betelepülés mértékét. Ha a csapdákban 5-10 bogár megjelenik növényenként, akkor indokolt a kémiai védekezés.
• Kémiai védekezés: A piretroid típusú rovarölő szerek (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin) hatékonyak, de figyelni kell a rezisztencia kialakulására. A klórantraniliprol hatóanyag is egyre népszerűbb, mivel kíméletesebb a hasznos rovarokra.

Az elmúlt 10 évben a repce-fénybogár egyre ellenállóbb lett a piretroidokra, ezért fontos a hatóanyagok váltogatása. Egyes kutatások szerint a túlzott piretroidhasználat akár 40%-kal is csökkentheti a hatékonyságot!

• Repceszár-ormányosok

 Mely növényeket támadják?
Főként az őszi káposztarepcét veszélyeztetik.

Miért fontos most figyelni rájuk?
A nőstény ormányosbogarak a repce szárába rakják petéiket, a lárvák pedig a szár belsejében fejlődnek ki. Ez jelentős szártöréseket, másodlagos fertőzéseket (pl. fómás szárrothadás) és termésveszteséget okozhat. A szár károsítása miatt a növény víz- és tápanyagfelvétele romlik, így akár 15-25%-os termésveszteséget is okozhatnak.

 Hogyan figyeljük meg a betelepülést?

• Sárga tálcsapdák kihelyezése – Ha 2-4 ormányos bogár megjelenik csapdánként naponta, akkor indokolt a védekezés.
• Hőmérsékletfigyelés – 6-8°C fölött már aktívan repülnek.

Hogyan védekezhetünk ellenük?
Időzített rovarölőszeres védekezés – A repceszár-ormányos elleni védekezést akkor kell elvégezni, amikor a bogarak betelepülnek, de még a tojásrakás előtt!

Hatékony hatóanyagok:

• Piretroidok (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin) – Gyorsan hatnak, de rövidebb tartamhatásúak.
• Neonikotinoidok (pl. acetamiprid) – Hosszabb hatástartam, hatékonyabb lárvák ellen is.
• Újabb megoldások: Az indoxakarb és flupiradifuron hatóanyagok is egyre népszerűbbek.

    Az utóbbi 5 évben a repceszár-ormányos rajzási csúcsa egyre korábbra tolódott – 10-15 nappal hamarabb indulnak meg, mint 20 évvel ezelőtt. A kései védekezés hatékonysága drasztikusan csökken, mert ha a lárvák már a szárban vannak, a kontakt rovarölők nem hatnak rájuk!

•    Repcében még egy fontos kártevő: Repcegyökér-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae)

Miért veszélyes?
A lárvák a repce gyökerein gubacsokat okoznak, ami gyengíti a növény fejlődését.

Hogyan védekezzünk?
Sárga tálcsapdák kihelyezése március közepétől.
Kémiai védekezés, ha szükséges – Acetamiprid vagy piretroidok.

Tudtad? A repcegyökér-gubacsszúnyog az utóbbi 10 évben egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon, különösen melegebb tavaszokon.

Mire figyeljünk repcében márciusban?

Napraforgó – Drótférgek és mocskospajorok

• Drótférgek (Agriotes spp.)

Miért veszélyesek?
A drótférgek (pattanóbogarak lárvái) a talajban élnek és a csíranövények gyökereit, szárát rágják meg, ami hiányos kelést és tőpusztulást okozhat. A napraforgó és a kukorica a legveszélyeztetettebb.

Hogyan lehet észlelni?
Talajcsapdák (burgonyás csali): Kihelyezett nyers burgonyadarabokkal ellenőrizhető a fertőzöttség. Korábbi gyomos, füves területek veszélyeztetettebbek.

Hogyan védekezzünk?

• Talajfertőtlenítés: Pl. klórpirifosz-alapú készítmények, vagy biológiai megoldások, pl. Beauveria bassiana gomba.
• Vetésváltás: A drótférgek különösen a gabonatarló után vetett napraforgót és kukoricát szeretik.

Az elmúlt 5 évben a drótférgek kártételi esélye 20-30%-kal nőtt a melegebb telek miatt.

Kukorica – Kukoricabogár lárva és mocskospajorok

• Kukoricabogár lárva (Diabrotica virgifera virgifera)

Miért veszélyes?
A kukoricabogár lárvái a gyökereket rágják, ami szárdőlést és terméscsökkenést okoz.

Mik a figyelmeztető jelek?
Ha az előző évben kukoricabogár imágók nagy számban voltak jelen, idén magas lárvafertőzési kockázattal kell számolni.

Hogyan védekezzünk?

• Vetésváltás – A monokultúrás kukoricatermesztés növeli a kockázatot.
• Talajfertőtlenítés – Pl. teflutrin vagy klórpirifosz hatóanyaggal.
• Biológiai megoldás – Pl. Beauveria bassiana gombával kezelt magvak.

Az USA-ban végzett kutatások szerint a vetésváltás 80-90%-kal csökkentheti a lárvafertőzést.

• Vetési bagolylepke (Agrotis segetum) – a csíranövények alattomos pusztítója

Mely növényeket támadja?
Kukorica, napraforgó, cukorrépa és más tavaszi vetésű növények.

Miért most kell figyelni rá?
A lárvák (mocskospajorok) a talaj felszínén vagy alatta rejtőzködnek, és a frissen kikelt csíranövényeket rágják el. A márciusi enyhe idő kedvez a peték kikelésének.

Hogyan védekezhetünk?

• Talajművelés: A mélyszántás és a korai tárcsázás csökkentheti a lárvák számát.
• Csapdázás: Fénycsapdák segítségével figyelhetjük a rajzást, hogy időben beavatkozhassunk.
• Kémiai védekezés: A talajfertőtlenítő szerek (pl. klórpirifosz-tartalmú készítmények) hatékonyak, de egyre több gazda tér át biológiai megoldásokra, például Beauveria bassiana gomba alkalmazására.

A klímaváltozás hatására a vetési bagolylepke rajzása egyre korábban kezdődik – az elmúlt 20 évben az első nagyobb megjelenések időpontja átlagosan 7-10 nappal előbbre tolódott.

Búza – Gabonafutrinka és levéltetvek

• Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides)

Miért veszélyes?
A gabonafutrinka lárvái ősszel és tavasszal is károsíthatják a búzát, a leveleket lerágva csökkentik a növény vitalitását.

Hogyan észlelhetjük?
A fiatal búzanövények levelein karéjos rágásnyomok jelennek meg.

Hogyan védekezzünk?

•    Vetőmagcsávázás – Pl. neonikotinoid tartalmú csávázószerekkel.
•    Inszekticides permetezés szükség esetén.

Tudtad? Egy gabonafutrinka-lárva akár 10-15 búzalevelet is elfogyaszthat fejlődése során!

• Levéltetvek (Sitobion avenae, Rhopalosiphum padi)

Miért veszélyesek?
A búza törpülését és vírusos betegségek (BYDV) terjedését okozhatják.

Hogyan figyelhetjük meg?
Sárga ragadós lapokkal és levélvizsgálattal.

Hogyan védekezzünk?

• Hasznos rovarok védelme (pl. katicabogarak).
• Acetamiprid vagy pirimikarb hatóanyagú permetezés, ha szükséges.

A klímaváltozás miatt a levéltetvek rajzása évente 5-10 nappal korábbra tolódik.

• Gabonapoloskák (Eurygaster spp.) – a búza minőségrombolója

Mely növényeket támadják?
Búza, árpa, rozs.

Miért kell most figyelni rájuk?
A telelő poloskaállomány a melegebb napokon előbújik, és már március végére jelentős károkat okozhat a fiatal kalászokban.

Hogyan védekezhetünk?

• Természetes ellenségek védelme: A ragadozó poloskák és fürkészdarazsak segíthetnek a populáció szabályozásában.
• Kémiai védekezés: Az acetamiprid vagy tiametoxam hatóanyagú szerek hatékonyak lehetnek, de a méhek védelme érdekében érdemes az esti órákban permetezni.

A gabonapoloskák által károsított búzaszemek fehérjetartalma akár 30%-kal is csökkenhet, ami rontja a sütőipari minőséget!

Márciusban a kártevők elleni védekezés kulcsfontosságú, mert a korai beavatkozás akár 20-30%-kal csökkentheti a termésveszteséget!
Ne hagyd, hogy az első támadások tönkretegyék a szezont – figyelj a táblákra, és védekezz időben!