Bizonyára nem mondunk újat azzal, hogy a gyomok jobban bírják a viszontagságos időjárási és egyéb környezeti körülményeket, mint az általunk termesztett haszonnövények.
Ez részben betudható annak, hogy míg a növényeink kitenyésztésénél a legmeghatározóbb szempont a terményhozam és a felhasználási terület által megkívánt tulajdonságok (pl. keményítőtartalom, szín, íz) voltak, addig a gyomok természetes kiválasztódása során individuális szinten mindig a túlélés, populációs szinten pedig a szaporodás került előtérbe.
Nem könnyíti meg az se a dolgunkat, hogy a gyomok ökológiai szakkifejezést használva úgynevezett „r stratégák”. Ez annyit tesz, hogy jellemzően kisebb termetük mellett hamar érnek szaporodási stádiumba, majd magas szaporodási rátájuk eredményeként az életciklus meghatározott szakaszában tömegesen jelennek meg az utódaik. Ez segíti a növényt a fajok közti konkurenciában, ezzel is új akadályt gördítve növénytermesztők milliói elé.
Éppen ezért válik szükségessé a modern gazdaságokban a gyomok kelés előtti visszaszorítása különböző herbicidek használatával a kultúrnövények védelme érdekében. Ez történhet a vetés előtt vagy a vetés után is.
Vetés előtt leginkább akkor érdemes gyomirtást végezni, ha a gyomok már tömegesen kikeltek és láthatóan előrehaladott stádiumban vannak vagy ha esetleg maradék búza árvakelés figyelhető meg a területen. Leggyakrabban azonban kelés előtti gyomirtás alatt az úgynevezett „pre-poszt” eljárást értjük, azaz még kelés előtt, de már vetés után végezzük.
A növényvédelmi készítmények eszerinti kijuttatása során a permetlé a talajra érve beszivárog a legfelsőbb rétegbe, ahol el is kezdi kifejteni a hatását a legfrissebb gyommagvakra. Ezt követően a megfelelő csapadékmennyiség a herbicidet 1-2 cm mélyre juttatja, ahol az tovább gátolja a gyomok csírázását. Mindennek az a szépsége, hogy eközben a kultúrnövények a nagyobb vetési mélység által érintetlenek maradnak.
Azonban ne feledkezzünk meg a talaj- és időjárási viszonyok megfelelő felméréséről és a dózis eszerinti megválasztásáról sem! Hiszen a bemosódási mélység nagyban függ a talaj struktúrájától (kötöttség, humusztartalom), a termőföld geometriájától (árkok, gödrök, dombok), fekvésétől (Észak-Dél), a hőmérséklettől, valamint a várható csapadékmennyiségtől.
Nem várt intenzív csapadék hullása esetén a herbicidek a vetett növény csíráját is elérhetik, és hatásmódjuktól függően veszélyeztethetik a kultúrnövényt. Gyakori jelenség azonban ennek az ellenkezője is, amikor elmarad a tavaszi eső, és a herbicidek nem tudják hatásukat kellőképpen kifejteni. Ilyen esetekben javasolható a növényvédőszerek sekély bedolgozása, ami azonban csak megfelelő eszköz használatával megvalósítható.
Az ide tartozó herbicidek hatásspektruma a magról kelő egy- és kétszikű gyomokra terjed ki, nem hatásosak az évelő fajok ellen. Előfordulhat, hogy az esetleges hosszan tartó csapadékos időjárás miatt a kukorica például még a kezelés előtt kikel, és ekkor a legtöbb készítményt már nem lehet felhasználni. Így a gyomirtószeres kezelést lehetőleg azonnal a vetés után kezdjük meg!
Cikkünkből kiderült, hogy milyen fontos a megfelelő dózis megválasztása és hogy mik befolyásolják azt. A kijuttatott mennyiség megfelelő értéken tartásához hasznos eszköz lehet egy ma már szinte minden modern gazdaságban alkalmazott szakaszvezérlő és sorvezető rendszer. Emellett elengedhetetlen az e célra kifejlesztett minőségi fúvókák használata. Ezekből szakértőink az alábbiakat ajánlják figyelmébe:
Sorvezető és szakaszvezérlő:
Fúvókák kelés előtti gyomirtáshoz:
- AD-IA 110 légbeszívásos lapos sugarú fúvóka
- EZ légbeszívásos lapos sugarú fúvóka
- TTI110-VP légbeszívásos durva cseppképzésű fúvóka
Amennyiben további kérdése lenne, keresse szakértő kollégáinkat bizalommal!
