A modern állattartás egyik legnagyobb kihívása ma már nem csak a takarmányozás vagy a szaporulat menedzselése, hanem az állategészségügyi kockázatok csökkentése. A fertőző betegségek – legyen szó baktériumokról, vírusokról vagy gombákról – sokszor nem maguktól jelennek meg a telepen, hanem mi visszük be őket. És itt jön képbe a fertőtlenítőkapu.
Mi is az a fertőtlenítőkapu?
A fertőtlenítőkapu egy olyan berendezés, amelyen áthaladva a járművek vagy személyek fertőtlenítőszerrel történő bepermetezést kapnak. A célja az, hogy megelőzze,hogy a talajjal, szerves anyaggal, trágyával szennyezett felületeken (mint például járműkerekeken, sárvédőkön, alvázon) keresztül a kórokozók bejussanak az állattartó telepre.
Miért fontos a járműfertőtlenítés?
A járművek – főleg, ha több telepen is megfordulnak – első számú terjesztői lehetnek a fertőzéseknek. A szállítóautók, takarmányt hozó kamionok, állatmozgató járművek mind hordozhatnak veszélyes szennyeződéseket.
Egy jól elhelyezett fertőtlenítőkapu azonban képes:
• a járművek kerekeit, alvázát, oldalfelületeit alaposan bepermetezni,
• automatikusan működni, szenzoros érzékeléssel,
• csökkenteni a fertőzési kockázatot, és védeni a teljes állományt.
Hol ajánlott telepíteni?
A fertőtlenítőkapuk különösen hasznosak az alábbi helyeken:
• Tejelő vagy húsmarha telepek bejáratánál, ahol rendszeres a tejbegyűjtés vagy a takarmányszállítás.
• Juh- és kecsketartó gazdaságokban, főként ha nagy a jövés-menés, vagy ha értékes tenyészállatok vannak a telepen.
• Baromfi- és sertéstelepeken, ahol a biosecurity rendszerek szigorúbbak.
• Telephelyek közötti járműmozgásnál (pl. ha egy gazdaságnak több telephelye van).
• Vásártérre szállítás előtt vagy után, különösen akkor, ha idegen járművekkel kerülnek kapcsolatba az állatok.
Milyen fertőtlenőkapu-típusok léteznek?
• Fix, automata kapuk – gyakran beton- vagy fémszerkezetűek, fix telepítésűek, akár elektromos érzékeléssel.
• Mobil egységek – egyszerűbben telepíthetők, akár ideiglenes bejáratokhoz is alkalmasak.
• Kombinált rendszerek – ahol jármű- és személyfertőtlenítés is megoldható egy helyen.
Mit permeteznek?
A használt fertőtlenítőszerek típusa mindig a célzott védekezéstől függ.
Vannak:
• vírus- és baktériumölő szerek (pl. aldehidek, kvaterner ammónium),
• gombaölő hatású vegyületek,
• biológiailag lebomló oldatok, amelyek környezetkímélőbbek.
Fontos, hogy a rendszeres karbantartás és az oldatok utántöltése ne maradjon el, mert a hatékonyság csak így biztosítható hosszú távon.
Miért pont kúppalást szórásképű fúvókát válassz?
A kúppalást szóráskép az egyik leggyakrabban használt szórásforma fertőtlenítő kapukban, és nem véletlenül.
1. Teljes felületborítás kis cseppekkel
A kúppalást szóráskép lényege, hogy a folyadék nem egy pontba vagy sávba koncentrálódik, hanem kúpszerűen szétterül, és ezzel gyűrű alakú lefedettséget biztosít. Ez nagyon előnyös olyan felületeken, mint:
• jármű alváz,
• kerekek, gumiabroncsok,
• sárvédők, felniperemek.
Ezek mind tagolt, egyenetlen felületek, amiket nem könnyű rendesen elérni. A kúppalást szórás nagy területet érint egy menetben, így megnő az esélye, hogy nem marad ki egyetlen szennyezett rész sem.
2. Finom, lebegő permet – de nem túl finom
A kúppalást fúvókák közepes vagy finom cseppméretet képeznek, így a fertőtlenítőszer jól „tapad” a felületekre, de nem sodródik el túl könnyen, mint egy ultrafinom permet.
Ez azért fontos, mert:
• a jármű mozog, nem áll meg hosszú ideig a kapu alatt,
• a szél nem viheti el a permetet, ha kültéren használod,
• és nem pazarlod el a szert fölöslegesen.
3. Hatékony vegyszerhasználat
Mivel a szóráskép egyenletes és jól terül, kevesebb fertőtlenítőszer is elegendő lehet a megfelelő borítottsághoz, főleg, ha jól van beállítva a nyomás, az áramlás és a fúvókatávolság. Ez költséghatékonyabb működést is eredményez.
4. Rugalmas elhelyezés
A kúppalást szórásképű fúvókák különböző szögekben is jól működnek, így oldalra, felfelé vagy lefelé szerelve is jól teljesítenek. Ez nagy előny, ha olyan kaput építesz, ahol:
• az alvázat alulról kell permetezni,
• a kerekek oldalát kell elérni,
• vagy a jármű tetejét is lefednéd.
További praktikus tippek a fertőtlenítő kapukhoz
1. Tisztíts előtte, ne csak fertőtleníts!
Hiába permetezed le a járművet fertőtlenítővel, ha az sáros, trágyás vagy ráragadt föld van rajta, akkor a vegyszer nem jut el a felületre, csak „lefolyik” a koszt tetején.
Tipp: Ha sokat járnak sáros úton a járművek, érdemes a fertőtlenítőkapu elé tenni egy alacsony nyomású vízpermetes előmosót vagy gumikefés átjárót. Nem kell teljesen letakarítani, de a vastag sárnak mennie kell.
2. Időzített fertőtlenítő-adagolás
Sokan állandó nyomással működtetik a szivattyút, így a rendszer folyamatosan adagolja a szert, még akkor is, ha épp nincs jármű. Ez nemcsak pazarló, hanem fúvókakopáshoz is vezet.
Tipp: Használj mozgásérzékelőt vagy fotocellát – csak akkor indítsa a szórást, ha tényleg van mit permetezni.
3. Ne spórolj a fúvókatartón!
Sokan csak pár fúvókát szerelnek fel a kapura, gondolván: „az úgyis eléri a lényeget.”
De az egyenletes fedés a kulcsa a hatékonyságnak.
Tipp: A fúvókákat különböző szögben és magasságban is el lehet helyezni, hogy a jármű minden oldalát (kerekek, oldalfal, alváz, sárvédő, sőt akár a plató is) elérje a permet.
4. Tarts tartalék fúvókákat kéznél
A fertőtlenítő szerek sokszor erősen maró vagy lerakódásra hajlamosak, a fúvókák eldugulhatnak, kopnak, deformálódhatnak.
Tipp: Legyen egy kis fúvókakészlet a raktárban: ugyanaz a típus, azonos áteresztőképesség (pl. 015, 02, 03), így gyorsan tudsz cserélni, ha baj van.
5. Használj színezett vizet próbaként
Ha új rendszert építesz, vagy meglévőt tesztelsz, ne a fertőtlenítőszerrel kezdj. Egyszerűen használj vízhez kevert élelmiszerfestéket (pl. kék vagy zöld), így látni fogod, hol éri a járművet a permet és hol nem.
Tipp: Ez segít beállítani a fúvókák dőlésszögét, elhelyezkedését, vagy észrevenni, ha valahol kimarad a lefedés.
6. Ne feledd: a kapu csak egy láncszem
A fertőtlenítőkapu akkor működik jól, ha a többi biosecurity-lépéssel együtt használod:
• fertőtlenítő lábtálcák személyforgalomhoz,
• külön lábbelik, ruházat telepen belül,
• járműmozgások naplózása,
• karantén új járművek, állatok esetén.
Ha mindezeket betartod, a fertőtlenítő kapu nem csak egy látványos elem lesz a telep bejáratánál, hanem valóban védi az állományodat, és megelőz sok kellemetlenséget.
Ha egyszer beüt egy fertőzés, annak a kárát hónapokig, évekig nyögi a gazdaság. Egy jól megválasztott fertőtlenítőrendszer tehát nem kiadás – hanem befektetés. Érdemes átgondolni a telep elrendezését, a járműforgalmat, és akár szakemberrel egyeztetve bevezetni egy ilyen rendszert, még mielőtt baj lenne.
Kérdésed van? Pont erre lenne szükséged, de nem tudod, hogy kellene felépíteni?
Fordulj bizalommal szakértő kollégáinkhoz!
